Dr. Náray Zsolt

(1927–1995)

a Számítástechnikai Koordinációs Intézet
(1985-től Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központ SZKI)
alapító főigazgatója

 

Rövid életrajz

 

Született Mohácson, 1927. augusztus. 20.

1945-ben érettségizett a Budapesti Piarista Gimnáziumban.

1949-ben kapott diplomát a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karán, mint okleveles gépészmérnök.

1949-től 1952-ig tanársegéd a BME Fizikai Intézetében.

1952-től a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) tudományos munkatársa, majd a Kozmikus Sugárzási Osztálynak a helyettes vezetője.

1958-59: a francia Center National de la Recherche Scientifique ösztöndíjasa, és a zürichi egyetem fizikai intézetében tanársegéd.

1959-től a KFKI, Fizikai Optikai Kutatólaboratóriumának, valamint az Elektronikus Főosztálynak a vezetője.

1963-69: a KFKI igazgatóhelyettese. 

1964: megszerzi a fizikai tudományok kandidátusa címet

1967: a BME, c. egyetemi docense

1968: Az Egységes Számítógép Rendszer magyarországi főkonstruktőre.

1969: megalapítja az SZKI-t, az Intézet főigazgatója nyugdíjba vonulásáig

1970: megszerzi a fizikai tudományok doktora címet

1972: a BME, c. egyetemi tanára

1992: nyugdíjba vonul

Meghalt Budapesten, 1995. február 13.

 

Kitüntetései

• 1955: Bródy Imre díj

• 1963: Kossuth díj a magfizikai méréstechnika fejlesztésében elért eredményeiért

• 1965: Akadémiai díj I. fokozata

• 1983: Állami díj a magyar számítástechnika megalapozásáért


Tudományos és vezetői munkássága
 

Szakmai pályája kezdetben a fizikai kutatásokhoz kötődött: elsősorban fizikai optikával, a fény természetének kísérletes vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is alapvető eredményeket ért el a fény kettős jellegének – hullám és részecske – feltárása terén. Jelentős eredményeket ért el az interferencia jelenség intenzitás-függetlenségének a kimutatásában, és az u.n. nemlineáris fotoeffektus kísérletes vizsgálatában.

 

A fény természetére vonatkozó kísérletei irányították figyelmét a lézerek felé. Náray Zsolt a lézertechnika egyik magyarországi bevezetője és meghonosítója volt.  1964-ben készült el a KFKI-ban az első, hazai készítésű rubinlézer.

 

1969-es KFKI-igazgatóhelyettesi kinevezése, és a területéhez tartozó Elektronikus Főosztály vezetése fordulatot hozott pályafutásában. Az 1960-as évek közepére a KFKI már nem csak a „magyar fizikai kutatások fellegvára” volt, hanem a magyar elektronikai kutatásoké, fejlesztéseké, és kísérleti gyártásáé is. Az Intézetben, a fizika egyes ágaihoz kötődő kutatói műhelyekben mérnökök elkötelezett csapatai dolgoztak a fizikai mérésekhez szükséges eszközök tervezésén és kivitelezésén. A mérnökök munkáját jól felkészült technikusi-műszerészi gárda segítette.

 

A mérnöki kutató-fejlesztő műhelyek között központi szerepe volt a Náray Zsolt irányítása alá tartozó Elektronikus Főosztálynak. Itt készültek azok az általánosabb célú nukleáris elektronikai eszközök, melyek a KFKI egyes részlegei tudományos igényeinek kielégítésén túl, szélesebb körű felhasználásra számíthattak. A magyar ipar egy része – például a Gamma Művek, az EMG – ezeknek az elektronikus eszközöknek a gyártására is kívánt szakosodni, illetve szakosodott is. Az EMG azért hozott létre egy speciális, kísérleti üzemet, az EKMÜ-t a KFKI területén, hogy segítse a kutatási-fejlesztési eredmények átvételét. Ez az üzem vetette meg az alapját az elektronikus eszközöknek a KFKI-n belüli, anyagilag is sikeres, kis sorozatú, kísérleti gyártásának.

 

Az Elektronikus Főosztályon és az EMG-től később függetlenedett EKMÜ-ben, Náray Zsolt irányításával, már az 1960-as évek elejétől végeredményben önálló, integrált, elektronikus kutatás, fejlesztés és kísérleti gyártás szerveződött meg (sugárzásmérők, stb.). Ezek közül bonyolultságukkal, már számítógépszerű működésükkel, technológiájukkal, méretükkel kiemelkedtek az u.n. sokcsatornás analizátorok. Ezekből a KFKI-nak jelentős export-bevételei is származtak. Nem csak a szomszédos országokban, de távoli földrészeken is használták őket.  Külön ki kell emelni, hogy Náray Zsolt érdeme az elektronikus kutatás, fejlesztés és kísérleti gyártás területének olyan összehangolása, ahol a kutatási szabadság párosult a szabványosított eszközök kialakításával és alkalmazásával.

 

Innen (technológiailag is) már szinte kézenfekvő lépés volt a számítógépek fejlesztése. Készen állt a Náray Zsolt irányításával létrejött – a KFKI-n belül nagy önállóságnak örvendő, és anyagilag is a saját lábán megálló – szervezet, ott volt az elkötelezett, képzett és tapasztalt kutató-fejlesztő kollektíva. Készen állt a technológia, a gyakorlott kísérleti gyártó kapacitás. Szakemberek magabiztos, összeszokott csapata. Az 1960-as évek második felében, Náray Zsolt kezdeményezésére meg is született a döntés, egy számítógép (a TPA = Tárolt Programú Analizátor) létrehozásáról.

 

A TPA számítógépek az 1990-es évek elejéig a KFKI sikertermékei voltak: sok példány készült belőlük, nemcsak idehaza, de külföldön is használták őket. Bár a rendszerváltozást követően a KFKI-ban is nagy változások történtek, az ott kialakult szakember-gárda számos sikeres elektronikai-informatikai vállalkozásban máig tovább él.

 

1968-ban – nem kis mértékben a KFKI-ban elért sikerei alapján – Dr. Náray Zsoltot nevezték ki az Egységes Számítógép Rendszer (az ESZR) hazai főkonstruktőrévé, és az 1969-ben, lényegében a főkonstruktőr számára létrehozott, Számítástechnikai Koordinációs Intézet (az SZKI) főigazgatójává.

 

Ennek az intézetnek a feladata volt a hazai számítástechnikai kapacitások (a programban résztvevő kutató-fejlesztő intézetek, gyárak stb.) összefogása, képviselete és koordinálás az országos, és a nemzetközi szervezetekben. Ezt a komplex feladatot önálló, saját informatikai kutatás és fejlesztés nélkül színvonalasan nem lehetett volna ellátni. A megalakuló SZKI tehát létrejöttének pillanatától kezdve egyszerre volt egy belföldi és külföldi számítástechnikai kutatást és fejlesztést koordináló-összefogó „hivatal”, és egy ezzel harmóniában működő kutató-fejlesztő intézet. Náray Zsolt érdeme, hogy az „ország-főkonstruktőri” magas tisztséget azzal a feltétellel vállalta, hogy a mögötte felsorakozó apparátus magas színvonalú szakmai munkát végez.

 

Az országban folyó kutatások és fejlesztések összefogása mellett így lett az SZKI „a gazdája” olyan sikeres és nagylélegzetű fejlesztéseknek, mint az R sorozatú számítógépek (R-10, R-12, R-15) az M sorozatú mikroszámítógépek: M-05X, az M-08X és a Proper számítógép-család, amely már a személyi számítógépeket jelentette.  Ez utóbbiakat az Sci-L, az SzKI leányvállalata az esztergomi Labor MIM-mel együttműködve sorozatban gyártotta.

 

Az SZKI élen járt az új informatikai technológiák hazai honosításában (time-sharing üzemmódú nagyszámítógép, terminál szobákkal a belső fejlesztőknek és kihelyezett terminálokkal a legfontosabb felhasználókhoz, logikai programozás, számítógéppel segített, „automatizált” tervezés, írás-felismerés, stb). Az SZKI közben folyamatosan terjesztette az országban az élenjáró számítástechnikai fejlesztéseket és a számítástechnikai alkalmazásokat:

          Mikroszámítógépre fejlesztett alkalmazási rendszereket,

          Karakterfelismerő rendszert,

          Különböző platformokon fejlesztett mesterséges intelligencia eszközöket, és ezek bázisán létrehozott alkalmazásokat,

          Képfeldolgozó rendszereket,

          Szoftvertechnológiai rendszer fejlesztése a szoftverfejlesztés minden ciklusának számítógépes támogatására,

          Az Intézet számos munkatársa dolgozott rövidebb hosszabb ideig Nyugat-Európa neves szoftverfejlesztő intézményében, az itt szerzett tapasztalatok nagymértékben segítették a hazai szoftverfejlesztéseket,

          Komplex alkalmazási rendszereket nagy jelkészleteket tartalmazó dokumentumok feldolgozására az adatok rögzítésétől, a feldolgozáson keresztül a közvetlen nyomdai megjelenítésig,

          Komplex nagyvállalati feldolgozó rendszerek a termelésirányítástól a könyvelésig és bérszámfejtésig,

          Mérnöki tervezés statikai számításainak és gépészeti számításainak számítógépes támogatása a tervező vállalatok távoli berendezésen kapcsolódva a feldolgozó számítógépre,

          Bioelektromos jelek értékelését végző mikroszámítógépes üzemszerű használata a gyógyszergyártásban.

 

Az SZKI – miután sorra kinőtte korábbi telephelyeit – végül nagy építési projektbe fogott: vállalkozott a vár oldalában, a Halászbástya alatt tátongó, hatalmas, II. világháborús gödör beépítésére, a Donáti utca és az Iskola utca által határolt területen. Náray Zsolt elképzelései szerint (személyes, napi felügyelete mellett) felépült egy kutató-fejlesztő intézetre optimalizált épület-komplexum, melynek Donáti utcai főépülete ma az Alkotmánybíróság otthona.

 

Dr. Náray Zsolt életműve máig él: egy vezetésével kinevelődött, és máig tevékeny informatikai szakember-gárdában, abban a hazai számítástechnikai informatikai kultúrában, melyet ma is látunk magunk körül, azokban az épületekben, melyek – ha valami katasztrófa nem jön közbe – még egy évszázad múlva is szolgálni fogják az éppen bennük lakó intézményeket.

 

Dr. Náray Zsolt fontosabb publikációi

 

          A katódérzékenység meghatározása fotomultipliernél. ( KFKI közl. 1954.)

          Fényérzékeny elektronsokszorozók megszólalási valószínűségének a mérése. Tóth M-mel (M.Fiz.F. 1957)

          On the Mechasnism of the Production of Dark Current Pulses in Photomultipliers. Varga Péterrel. (British Journal of Applied Phisics, 1957)

          The Interference Phenomena at Very Low Intensities of Light. Jánossy Lajossal. (Acta Physica 1958)

          A fény kettős természetére vonatkozó vizsgálatok. Jánossy Lajossal. (Fizikai Szemle 1958)

          Az interferenciajelenség intenzitásfüggetlenségéről. (Bp. 1963)

          Rubinlaser nagy fényteljesítmények előállítására. Farkas Győzővel és Varga Péterrel. (KFKI közlemények. 1966)

          Laserek és alkalmazásaik. (Bp. 1967. németül, Bp-Leipzig, 1968)

          Methodes of Data Aquisition and Reduction in Nuclear Physics and Engineering. L.A. Matalin és S.I. Chuberov. (Bp. 1968., oroszul Moszkva, 1968.)

          A szervezeten belül gerjesztett ultraibolya sugárzás biológiai hatásai Többekkel (Orvostudomány, 1968)

          Discrimination of Laser Induced Nonlinear Photoeffect from Thermionic Emission by Time Response Measurement. Farkas Győzővel, Kertész Ivánnal.
(Physics Letters 1968)

          Nagyintenzitású fénynyaláb által nemesfémekből kiváltott elektronemisszió tulajdonságainak kísérleti vizsgálata. (Bp. 1969)